A veritashordo.hu webáruház
Általános Szerződési Feltételei
2022.06.01.
1./ Meghatározások
Az ÁSZF hatálya
Jelen Általános Szerződési Feltételek a mint vállalkozás tulajdonában és üzemeltetésében álló: veritashordo.hu honlapon keresztül történő vásárlói (fogyasztói) megrendelésre, vásárlásra, fogyasztói szerződésre vonatkoznak.
Jelen ÁSZF hatálya Magyarország területén kiterjed minden olyan kereskedelmi ügyletre, amely a VERITAS HORDÓ Kft. (vállalkozás) és a fogyasztó (megrendelő, vásárló) között elektronikusan jön létre.
Jogforrások:
19/2014. (IV.29.) NGM rendelet – A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól,
151/2003. (IX.22.) Korm.rend. – Az egyes tartós fogyasztási cikkekre
vonatkozó kötelező jótállásról,
45/2014. (II.26.) Kormányrend. – A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részletes szabályairól,
- évi CLV. törvény – A fogyasztóvédelemről,
- évi CVIII. törvény – Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről,
- évi V. törvény – A Polgári Törvénykönyvről.
Nyilatkozatok:
A szerződés nyelve: magyar. A szerződésre magatartási kódex nem vonatkozik. A szerződés írásbeli szerződésnek minősül. Az ÁSZF nyomtatható verziója itt található.
2./ Vállalkozás adatai:
Név: VERITAS HORDÓ Kft.
Cím: HU-2251 Tápiószecső, Eötvös u. 13.
Postacím és üzlet: HU-2251 Tápiószecső, Eötvös u. 13.
Adószám: 27422393-1-13
Ügyfélszolgálat, panaszkezelés:
Cím: 2251 Tápiószecső, Pesti út 2.
E-mail: veritashordo@gmail.com
Tel.: 06 30 566-0901
Kapcsolattartó: Dósa Tamás ügyvezető
Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 9.00. – 16.00.
3./ Általános tudnivalók
3.1. A Webáruház az interneten a veritashordo.hu/ URL alatt található.
3.2. Az ÁSZF szerinti szerződés létrejön: a webáruház megtekintésével, megrendeléssel vagy bármely más határozott tevékenységgel, amely érinti a weboldalt. A Weboldal szolgáltatásainak igénybe vételével a Felhasználó egyben elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el az ÁSZF-ben foglaltakat. |
3.3. A Webáruházban történő megrendeléshez/vásárláshoz kötelező regisztrálni. A szerződés létrejöttéhez a Vállalkozás köteles elkérni az adó- és számviteli jogszabályok szerinti személyi azonosító adatokat. |
3.4. A regisztráció előnyei:
– a rendelés nyomon követésének könnyebb volta, |
3.6. Az árak minden esetben a fizetendő (bruttó), ÁFA-val növelt értékkel kerülnek feltüntetésre.
3.7. Nem áll rendelkezésre a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex. |
4./ A Webáruházban található termékek
4.1. A termékek: ital fa hordók, virágdézsák, szaunakádak.
4.2. Mindegy egyes termékhez kapcsolódóan vállalkozó megadja a használati utasítást. Tárolás: a termék anyagának megfelelő környezetben, így pincében, zárt helyen vagy szabadon álló helyen.
5./ Vásárlás előzetes regisztrációval
5.1. A megrendelés ebben az esetben regisztrációval kezdődik. Megrendelő a Weboldalon történő regisztrációjával, adatai önkéntes megadásával kijelenti, hogy jelen ÁSZF, és a Weboldalon közzétett Adatkezelési tájékoztató feltételeit megismerte és elfogadja, az Adatkezelési tájékoztatóban foglalt adatkezelésekhez hozzájárul, valamint, hogy jelen ÁSZF rendelkezéseit megismerte és elfogadja, a rendelés, fizetés, teljesítés menetével tisztában van.
5.2. A Webáruházat a megrendelő által tévesen és/vagy pontatlanul megadott adatokra visszavezethető hibásnak tűnő teljesítésért, szállítási késedelemért, illetve egyéb problémáért, hibáért semminemű felelősség nem terheli. A vállalkozást nem terheli felelősség az abból adódó károkért, ha a megrendelő a megrendelő bármely információját elfelejti, eltéveszti vagy az illetéktelenek számára bármely nem a vállalkozónak felróható okból hozzáférhetővé válik.
5.3. A megrendelő az elektronikus úton történő megrendelés elküldésével kötelező érvényű ajánlatot tesz a kijelölt termékek megvételére, és elfogadja jelen Általános Szerződési Feltételek érvényességét.
5.4. A vállalkozó ezt követően egy elektronikus e-mail útján megerősíti, hogy a vásárló/megrendelő rendelését a vállalkozó megkapta; ez azonban nem jelenti a vásárló/megrendelő ajánlatának elfogadását.
5.5. A szerződés csak akkor tekinthető megkötött szerződésnek, ha a vállalkozó megerősíti a rendelés elfogadását. Amennyiben a megrendelő/vásárló az ajánlat elfogadásának a megerősítő visszaigazolást 72 órán belül nem kapja meg, abban az esetben a vállalkozó mentesül az ajánlati kötöttség alól.
5.6. A megrendelés, vagy annak visszaigazolása akkor tekinthető a vállalkozóhoz vagy a megrendelőhöz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. Nem terheli a vállalkozót semmilyen felelősség abban az esetben, amennyiben a visszaigazolás azért nem érkezik meg a megrendelőhöz, mert hibás e-mail címet adott meg, az e-mail fiókjának tárhely telítettsége miatt az számára nem hozzáférhető, illetve egyéb, a vásárlónak felróható tévedés, elírás, hiba, stb. miatt.
5.7. A megrendelt árucikk a vállalkozónak a megrendeléskor nem áll rendelkezésre a rendelés idején, azt kifejezetten el kell készítenie, így a vállalkozó fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadja el a megrendelést, ebben az esetben szerződéskötés nem történik, amiről a megrendelő értesítést kap. Bármely, esetlegesen korábban eszközölt kifizetés visszatérítéséről a vállalkozó haladéktalanul gondoskodik.
6./ Fizetés, a szerződés teljesítése
6.1. A vállalkozó minden árat magyar forintban ad meg, amely magában foglalja az ÁFÁ-t és a csomagolás költségeit. A szállítási költségről a megrendelő a megrendelés előtt külön tájékoztatást kap, melyet a megrendeléssel egyidejűleg elfogad.
6.2. A megrendelési folyamat befejezése után a vásárló választhat a megjelenő fizetési módok közül. A választható átvételi és fizetési módok: személyes átvétel és fizetés üzlethelyiségben, előre történő banki utalás vagy bankkártyás fizetés.
6.3. Amennyiben a megrendelő/vásárló a megrendelt terméket a vállalkozó üzlethelyiségében kívánja átvenni, úgy azt előzetesen megjelölheti megrendelése során.
6.4. Előre utalás esetén a megrendelő a számlát elektronikus úton kapja meg, amely tartalmazza az utaláshoz szükséges adatokat. A számla megérkezésével jön létre a szerződés. Az utalás megtörténte után a vállalkozó megbízott futárcége – GLS szállítja ki az árut a megrendelőnek. A futárcég elérhetősége:
https://gls-group.com/HU/hu/home
6.5 Bankkártyás fizetés Barion segítségével
A Barion online fizetési rendszer segítségével, amely nagyon egyszerű és könnyen kezelhető fizetési felületet biztosít. A Felhasználók a fizetéskor kiválasztják a Barion bankkártyás fizetési lehetőséget, és a rendszer átirányítja a Felhasználót a Barion saját fizetési szempontból biztonságos oldálára, és itt történik meg a tranzakció. Fizetés után a Felhasználót a barion visszairányítja a kereskedő oldalára.
Az online bankkártyás fizetések a Barion rendszerén keresztül valósulnak meg. A bankkártya adatok a kereskedőhöz nem jutnak el. A szolgáltatást nyújtó Barion Payment Zrt a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt álló intézmény, engedélyének száma: H-EN-I-1064/2013.
Bővebb információ a Barion rendszerről.
7./ Teljesítési határidő, termék elkészülése
A megrendelés teljesítési határideje: 2 hét (14 nap), tekintettel arra, hogy a megrendelt termékeket egyedileg kell elkészítenie a vállalkozónak.
8./ Tulajdonjog fenntartás
Vállalkozó a megrendelt termék teljes vételárának a megfizetéséig a tulajdonjogát fenntartja. A ki nem fizetett termékkel való jogosulatlan rendelkezés büntető eljárást vonhat maga után.
9./ Fogyasztói jogok, panaszkezelés, békéltető testület
9.1./ Fogalmak
9.1.1. fogyasztó: a Ptk-ban (2013. évi V. törvény) meghatározott fogyasztó,
9.1.2. vállalkozás: azon vállalkozási tevékenységet önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi,
9.1.3. gyártó:
- a)a terméknek az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel; vagy
- b)a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló,
9.1.4. forgalmazó: az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza,
9.1.5. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt – és a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
9.1.6. szolgáltatás: termék, ingatlan vagy vagyoni értékű jog értékesítésén kívül minden olyan – ellenszolgáltatás fejében végzett – tevékenység, amely a megrendelő, illetve megbízó igényének kielégítésére valamely eredmény létrehozását, teljesítmény nyújtását vagy más magatartás tanúsítását foglalja magában,
9.1.7. áru: a termék, az ingatlan és a vagyoni értékű jog, valamint a szolgáltatás,
9.1.8. eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár,
9.1.9. egységár: a termék e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékegységére vonatkozó ár,
9.1.10. kereskedelmi kommunikáció: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben ekként meghatározott fogalom,
9.1.11. forgalmazás: valamely termék vállalkozás által – értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára ellenérték fejében vagy ingyenesen – történő rendelkezésre bocsátása, ideértve a fogyasztó számára történő felkínálást is,
9.2./ Árfeltüntetési kötelezettség
9.2.1. A fogyasztót írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról.
9.2.2. Az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
9.2.3. Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni.
9.2.4. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
9.2.5. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, az egységárat is meg kell adni.
9.2.6. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.
9.2.7. Az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó köteles.
9.2.8. Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy az árfeltüntetésre vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett
9.3./ Csomagolási kötelezettség
9.3.1. A terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét.
9.3.2. A termék csomagolására jogszabály további előírásokat határozhat meg.
9.3.3. A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó köteles. Ha a gyártó nem tesz eleget a csomagolási kötelezettségének, akkor a forgalmazó köteles pótolni azt.
9.3.4. Az eljáró hatóság felhívására a vállalkozás köteles igazolni, hogy a csomagolásra vonatkozó kötelezettségeinek eleget tett.
9.4./ Panaszkezelés általános szabályai
9.4.1. A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével – és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén az e bekezdés szerinti tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni.
9.4.2. A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással.
9.4.3. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát
- a)személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni,
- b)telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb a beérkezésétől számított 30 napon belül érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni.
9.4.4. A telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panaszt a vállalkozás köteles egyedi azonosítószámmal ellátni.
9.4.5. A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a)a fogyasztó neve, lakcíme, nyilatkozata, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a kezeléséhez,
- b)a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,
- c) az ügylettel érintett termék megnevezése, vételára,
- d) a szerződés teljesítésének időpontja,
- d)a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke, az érvényesíteni kívánt jog megnevezése,
- e)a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,
- e)a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása,
- f)a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,
- g)telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.
9.4.6. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét
9.4.7. Szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. Ha a vállalkozás a szerződés megkötését vitatja, köteles felhívni a fogyasztó figyelmét a panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének – a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltakkal összhangban álló – módjára. A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.
9.4.8. A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak.
9.4.9. A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti
– a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez,
– a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát,
– a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját,
– a hiba bejelentésének időpontját,
– a hiba leírását,
– szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá
– a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát.
9.4.10. Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.
9.4.11. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.
9.4.12. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.
9.4.13. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.
9.4.14. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
9.4.15. Kijavításra vagy a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni
- a)a fogyasztó nevét és címét,
- b)a dolog azonosításához szükséges adatokat,
- c)a dolog átvételének időpontját, továbbá
- d)azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti.
Fentiek a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvben is teljesíthetők.
9.4.16. Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni a jótállási igény bejelentéséről.
A javítószolgálat a kijavítást a 10.4.14. pontban előírtak betartásával köteles elvégezni.
9.5./ Békéltető testület eljárása
9.5.1.1. A vállalkozó tájékoztatja a megrendelőt/vásárlót, hogy esetleges panasz, vita, sérelem esetén joga van békéltető testülethez fordulni.
Megnevezés, elérhetőség:
Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
Cím: 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc u. 124.
Tel: + 36 1 317-7666
E-mail: titkarsag@pmkik.hu
web: pmkik.hu
9.5.1.2. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület, a békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti,
- a termék minőségével,
- a termék biztonságosságával,
- a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
- a szolgáltatás minőségével,
- a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.
9.5.2. Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg. A fogyasztó jogszerűen kérheti, hogy általa megjelölt más békéltető testület legyen illetékes.
9.5.3. A békéltető testület eljárásának fogyasztó kérelmére történő megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
9.5.4. A fogyasztó a kérelmet a békéltető testület elnökéhez címezve, írásban kell, hogy benyújtsa.
9.5.5. A kérelemnek tartalmaznia kell
- a)a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
- b)a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
- c) ha a fogyasztó az általánostól eltérő illetékességet kíván alkalmazni, akkor az annak megfelelő illetékességű a békéltető testület megjelölését,
- d)a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
- e)a fogyasztó nyilatkozatát, hogy a vállalkozással megkísérelte a vitás ügy rendezését,
- f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor,
- g)a testület döntésére irányuló indítvány,
- h) a fogyasztó aláírását.
9.5.6. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előzetes szükséges egyeztetés megkísérléséről.
9.5.7. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.
9.5.8. A békéltető testület elnöke az eljárást megszünteti, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
9.5.9. Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket előzetesen értesíti.
9.5.10. Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a fél – az elnök erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított – tizenöt napon belül nem nyilatkozik.
9.5.11. Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.
9.5.12. Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.
9.5.13. Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
9.5.14. A tanács az eljárást megszünteti, ha
- a)a fogyasztó a kérelmét visszavonja,
- b)a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,
- c)az eljárás folytatása lehetetlen,
- d)az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható – nincs szükség.
9.5.15. Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében
- kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy
- ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.
9.5.16. A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.
9.5.17. Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.
9.5.16. A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
9.5.17. A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól.
10./ Elállási jog
10.1. A megrendelő/vásárló 14 napon belül jogosult indokolás nélkül elállni a szerződéstől azokban az esetekben, amikor a termék nem áll elállási korlátozás alatt. Hasonlóképpen, ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződés teljesítése megkezdődött, a megrendelő jogosult 14 napon belül indokolás nélkül felmondani a szerződést. Jelen termékeknél az egyedi elkészítés miatt nem él az elállási jog.
10.2. Az elállási határidő az attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy a terméket átveszi, több termék szolgáltatásakor attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó termék átveszi, több tételből vagy darabból álló termék szolgáltatásakor amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy az utolsó tételt vagy darabot átveszi, termék meghatározott időszakon belüli rendszeres szolgáltatására vonatkozó szerződés esetében attól a naptól számított 14 nap elteltével jár le, amelyen a megrendelő vagy a megrendelő által megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy átveszi az első terméket.
11./ Az elállás jog hiánya
A megrendelő nem gyakorolhatja az elállási jogát:
– a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti;
– olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
12./ Kellékszavatosság
12.1. Megrendelő a vállalkozó hibás teljesítése esetén a vállalkozással szemben kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint.
12.2. A megrendelő – választása szerint – az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet:
Megrendelő kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az általa választott igény teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát a vállalkozás költségére a megrendelő is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat.
12.3. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban megrendelő viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra a vállalkozás adott okot.
12.4. Megrendelő köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Megrendelő a szerződés teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti. Használt dolog esetén ez a határidő két hónap, de legfeljebb egy év.
12.5. Megrendelő a vállalkozással szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét. A teljesítéstől számított hat hónapon belül a kellékszavatossági igény érvényesítésének a hiba közlésén túl nincs egyéb feltétele, ha megrendelő igazolja, hogy a terméket, illetve a szolgáltatást a Vállalkozó nyújtotta. A teljesítéstől számított hat hónap eltelte után azonban már megrendelő köteles bizonyítani, hogy az általa felismert hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt.
13./ Termékszavatosság
13.1. Ingó dolog (termék) hibája esetén megrendelő – választása szerint – kellékszavatossági jogát vagy termékszavatossági igényt érvényesíthet.
13.2. Termékszavatossági igényként megrendelő kizárólag a hibás termék kijavítását vagy kicserélését kérheti.
13.3. A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek vagy pedig, ha nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
13.4. Termékszavatossági igényét megrendelő a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított két éven belül érvényesítheti. E határidő elteltével e jogosultságát elveszti.
13.5. Termékszavatossági igényét kizárólag az ingó dolog gyártójával vagy forgalmazójával szemben gyakorolhatja. A termék hibáját termékszavatossági igény érvényesítése esetén megrendelőnek kell bizonyítania.
13.6. A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy:
– a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
– a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
– a termékhibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered.
A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
13.7. A megrendelő ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.
14./ Jótállás
14.1. Hibás teljesítés esetén egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt termékekre vonatkozóan a fenti rendelet szerint a vállalkozás jótállásra köteles.
(elérhetőség: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0300151.kor)
14.2. A jótállás időtartalma 2 év, mely a megrendelt termék megrendelő általi átvételekor kezdődik. A jótállási jegy a vállalkozótól a terméktől külön postai úton érkezik. A jótállás a jótállási jeggyel érvényesíthető.
14.3. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. A megrendelő a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
14.4. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre.
14.5. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
– a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
– a hiba okát és a javítás módját,
– a fogyasztási cikk megrendelő részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
– a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.
14.6. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
14.7. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
14.8. Ha a megrendelő a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 6:159. § (2) bekezdés a) pontja szerinti aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
14.9. A vállalkozás jótállási kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
14.10. Ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és jótállási igényt, illetve termékszavatossági és jótállási igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem lehet érvényesíteni, egyébként viszont a megrendelőt/vásárlót a jótállásból fakadó jogok az előző pontokban meghatározott jogosultságoktól függetlenül megilletik.
15./ Záró és egyéb rendelkezések
15.1. Jelen ÁSZF egyes pontjainak érvénytelensége esetén a szerződés többi része kötelező erejű marad. Ahol alkalmazható, a vonatkozó törvényi rendelkezések lépnek hatályba az érvénytelen pontok helyett.